Zátonyrendszer
A Duna szabályozása előtti időszakban nem volt egyszerű a főváros környékén hajózni, többek között a Szabadság híd környéke is máshogy festett. A híd még nem készült el, a Gellért-hegy pedig meredeken szakadt a folyóba, ahova óriási sziklatömbök hullottak. A Sziklatemplom környékén, a hegy alatt emiatt több nagy szikla is sorakozott, ezek folytatása az Ínség-szikla, amely alacsony vízszint esetén bukkan elő a Dunából. A tömbről a 4-es metró építése alkalmával végzett mederszakasz-vizsgálatok igazolták, hogy egy kiterjedt zátonyrendszer része. A hatalmas kövek egy részét a Szent Gellért rakpart építésekor felrobbantották, az Ínség-szikla viszont maradt, bár a 20. század folyamán többször is felmerült az elkotrása. A meder szikláinak egyébként a híd építésekor nagy hasznát vették, az Ínség-sziklához hasonló tömbön áll az építmény budai pillére. Arról pedig, hogy a furcsa kőtömbnek mi köze az ínséghez, itt írtunk bővebben.
Sírkövek
2022-ben az egész sajtó foglalkozott vele, így természetesen mi is megírtuk, amikor az extra aszályos augusztusi hónapban sírkövek bukkantak elő a Dunából a Petőfi híd budai hídfőjénél. A kövek hivatalosan az 1894-ben megnyitott (a valóságban 1885-től használt) Németvölgyi temetőből származhattak, ami nem sokáig segítette a budapestiek örök nyugalmát. Nagyon hamar betelt, így a főváros 1917-ben a lezárása mellett döntött, ám csak 1963-ban került sor a végső felszámolásra. Ekkor azokat a sírköveket, amiknek a hozzátartozók nem kérték a más temetőbe való átszállítását, egyéb célokra kezdték használni, például megerősítették velük a töltéseket. A Németvölgyi temető egyébként a mostani Gesztenyés kert területén volt, a csodás fák egykor a sírok közötti utakat szegélyezték, történetéről itt olvashattok bővebben.
Hídroncsok
Bár a II. világháború 80 éve véget ért, még ma is kísérteties látványra figyelhetünk fel, ha aszálykor a Duna partján sétálunk, a hullámok közül ugyanis egy-egy híd darabjai sejlenek elő. A PestBuda részletesen összefoglalta a háború alatt felrobbantott hidak történetét. 1944-ben, amikor a szovjet hadsereg bekerítette Budapestet, a németek aláaknázták a hidakat, amelyek célpontot jelenthettek. Ekkor, az aknásítás közben történt a baleset, amelynek következtében levegőbe repült a Margit híd, ártatlan járókelők halálát okozva. A harcok következtében megrongálódott hidakat végül a visszavonuló németek robbantották fel 1945. január 14. és 18. között. Bár a darabok nagy részét a háborút követően kiemelték, maradt jó néhány a folyóban, ahogy lőszerek is szép számmal nyugszanak a hullámsírban. Alacsony vízállásnál főleg a Margit és a Szabadság híd környékén láthatjuk ezeket.
Fürdő-sziget
Egykor 40-50 hőforrás melengette a mostani Margitsziget (ami akkortájt még egész máshogy festett) északi oldalán, a Rákos-patak torkolatánál található Fürdő-szigetet. A hely már a római időkben is kedvelt volt, több épületet, fürdőt is építettek ide. A mindössze 100 lépés hosszú és 40 lépés széles szigeten a víz még télen is 21–41 fokos volt. Később a Margitszigeten élő, gyógyító apácák használták a forrásokat és a területet, majd a törökök tisztultak a régi medencékben. A romokat később Rómer Flóris, a magyar régészet ikonikus alakja tárta fel. A sziget végül a 19. század végi folyószabályozás következtében tűnt el, amikor kimélyítették a medret, így a hőforrások értékes vize azóta a Dunába ömlik.
Római romok
A rómaiak nyomaival Budapest területén is találkozhatunk, ennek egyik legismertebb példája Aquincum. Az egykori város azonban nem ért véget a helyén nyílt múzeum területén, számos nyoma van Óbudán, sőt a Duna medrében is. A rómaiak így a Hajógyári-szigeten is fontos erődítményt tartottak fenn, ám ezt a feltárás után megőrzési célból visszatemették, a fejlett kultúra nyomait pedig az Árpád híd építésekor is megtalálták. Arról, hogy pontosan milyen épületek húzódtak itt, nincs egyértelmű álláspont. Felmerült, hogy magát a Hajógyári-szigetet is a rómaiak hozták létre, majd egy híddal kapcsolták a szárazföldhöz. Ezen teória szerint a híd nyoma lenne az a faldarab, amit a sziget közelében, a rakparton láthatunk.
Kincsek és furcsaságok
Nem csak bombákat és lőszereket, a háború nyomait rejti a Duna, néha teljesen váratlan leletek is előkerülnek a folyóból. 2018 októberében például egy férfi azzal kereste fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársait, hogy lakhelye közelében, Érden egy furcsa tárgyat talált a mederben. Ennek a felfedezésnek köszönhetően került elő több ezer pénzérme, valamint fegyvereket és hajózási tárgyakat is kiemeltek a vízből, amelyek egy Mária Terézia korabeli hajóról származhatnak. A lelet jelentőségét mutatja, hogy megtalálásakor a régészek úgy nyilatkoztak, itthon csak a Magyar Nemzeti Múzeumnak van a megtaláltnál nagyobb darabszámú gyűjteménye.
(Borítókép: Kálló Péter – We Love Budapest)
Most előrendelheted
a We Love Budapest új könyvét!
Nagy hírünk van, nemsokára könyvünk jelenik meg! Nem kevesebbre vállalkoztunk a We Love Budapest újságíróiként, mint hogy megírjuk Budapest mind a 23 kerületének történetét.
A színes grafikákkal és fotókkal illusztrált könyvet itt most elő is rendelhetitek, hogy biztosan ne maradjatok le róla!
hirdetés
