Kispest egyik leghíresebb vendéglője a Halásztanya volt, melynek történetéhez hozzátartozik, hogy a Mátyás korabeli világot idéző termeiben a vendégek egy hatalmas akváriumban nézhették a pontyokat, szinte mindig telt ház volt, így két hétre előre kellett foglalni, és járt itt többek között a walesi herceg is, hogy megkóstolja a sajátos filézési módszeréről híres Papp József főztjét.

Ha a századforduló vagy a boldog békeidők mulatozós helyszíneit keressük, elsőre mindig a pesti belváros vagy a budai oldal helyszínei jutnak eszünkbe, holott a mai Budapest külkerületeiben – leginkább a pesti oldalon – is szép számmal voltak fogadók, éttermek és különféle csárdák, amelyek szeretettel várták a kikapcsolódásra váró polgárságot. Ahogy a Pest-közeli környék felkerült a kirándulók mentális térképére, egyre-másra nyíltak Kőbányán, a XVIII. kerületben vagy Kispesten is a kertvendéglők, amik bár kevésbé tűnhettek romantikusnak a vadregényes budai lombokhoz képest, mégis jó néhány meglepetést tartogattak az erre járóknak. A társasági élet fontos színterei voltak ezek a helyek, így otthonra találtak itt a legkülönfélébb egyesületek, gyakoriak voltak a bálok, a táncmulatságok, a tekebajnokságok és a színielőadások is.

Kétségtelen viszont, hogy

Kispest egyik leghíresebb vendéglője a Halásztanya volt,

melynek történetéhez hozzátartozik elődje, a Gödör története is: innen indult a legendás vendéglős, Papp József, akit a legtöbben sajátos filézési módszeréről ismertek.

Az előd

A Halásztanya elődje a Gödör volt, aminek persze semmi köze a 2000-es évek Budapestjének kultikus szórakozóhelyéhez, de nevéhez hűen ez is valamivel az utcaszint alatt helyezkedett el. Az Üllői út és a Kossuth Lajos utca sarkán lévő helyiség 1869 óta csárdaként üzemelt, az évtizedek során pedig egyre inkább Kispest meghatározó helyévé vált. Hogy mennyire „menőnek” számított, azt mutatja az a történet is, amikor a hely akkori tulajdonosa, Lukács Béla egy léghajót bérelt majálisra, amelyről a 12 tagú zenekar 40 méteres magasságból szórakoztatta a vendégeket. Halála után Papp József bérelte ki a helyet, aki fogásainak, a jó elhelyezkedésnek és a remek marketingérzékének hála Kispest első számú vendéglőjévé tette.

Érdekesség, hogy egyszer még ifj. Horthy Miklós is beállított a halászcsárdába, hogy kipróbálja a híres, szálkamentes halat – és ez volt az a pillanat, aminek köszönhetően Papp József vendéglőjében úgy megnőtt a vendégsereglet, hogy

csak két héttel előre lehetett asztalt foglalni.

Immár nemcsak a polgárság körében volt kedvelt, de politikusok, befolyásos személyek (állítólag még a walesi herceg, a későbbi VIII. Edward király is járt itt – ő valójában végigturnézta a főváros legendás és olykor kétes hírű helyeit) és színészek is előszeretettel látogatták a helyet. A tulajdonosnak persze megvolt a maga titkos fegyvere: nemcsak specialitásával és minőségi ételeivel fogta meg a vendégeket, de a korabeli lapokban is rendszeresen hirdetett.

Papp József és a szálkamentes hal

Papp József Aradon született, középiskolai tanulmányai után vasipari pályára lépett, 1919-ig a ma Csepel Művekként ismert Weiss Manfréd Acél- és Fémművek üzemvezető főmestere volt, ám hivatását ezután találta meg: vendéglős lett. Ahogy a Kispestről szóló 1937-es monográfiában is olvasható,

1919–32-ig vendéglős volt Csepelen, ahol a Vendéglős Szakosztály elnöke, az önk. tűzoltó testület alelnöke és több társadalmi egyesület vezetőségi tagja volt. 1932-ben Kispesten telepedett le és megalapította a »Gödörbenhez« címzett vendéglőt és éttermet. Kitűnő magyar konyhát és jó borokat tart. Neje Stump Ludmilla, gyermekei András és Szilvia.

Bár a hal sajátos filézési és főzési módszere Papp Józsefhez köthető, a szálkamentesítés technikáját valójában Singhoffer M. József, a Nagycsarnok legnagyobb halkereskedője dolgozta ki. A Papp család hétpecsétes titokként őrizte technikáját, de annyit azért tudni lehetett róla, hogy halászlé esetében a halat átnyomták a szitán, hogy eltávolítsák a szálkát. Ha egész halszeletről volt szó, akkor aprólékos technikával tüntették el a nemkívánatos részeket, de hogy hogyan, arról nem szól a fáma.

Dreher Antal is benne volt

Papp József minden bizonnyal ott maradt volna a jól bevált helyszínen, ha az ingatlan tulajdonosai nem emelnek nagyot a bérleti díjon, de mivel ez történt, így 30-as évek végére új hely után kellett néznie. Ebben segítségére volt egyik törzsvendége, Dreher Antal is, aki a Dreher–Haggenmacher cég élén éppen akkoriban nézte ki a Városháza mögötti területet (itt korábban egy rendőrfőtanácsos által üzemeltetett vigadó állt, ahol Kosztolányi Dezső is fellépett, de a hely így is csődbe ment), hogy a luxusközönségnek építtessen egy kerthelyiséget. Az 1200 négyszögöl nagyságú telken 1938 tavaszára készült el az emeletes épület a kerttel, ami a jól megszokott specialitásokkal és minőséggel, immár Halásztanya néven várta a vendégeket.

A megnyitó előtti napokon szabad bejárást biztosítottak az érdeklődőknek, hogy megnézzék a Mátyás korabeli erdélyi stílusban berendezett épületet és a hatalmas kertet, ahol ezer ember is elfért.

Az biztos, hogy a látogatókat levette a lábUKról a címer-, a vadász- és a halászterem, utóbbi azért is, mert óriási akváriumában úszkáltak a pontyok.

Bár eredetileg szerették volna továbbvinni a Gödör nevet, ez sajnos nem jött össze: a régi Gödör új tulaja és Papp József között komoly pereskedés folyt a névhasználat miatt, amit Pappék végül elveszítettek, így maradtak az új név, a Halásztanya használata mellett.

A Papp család egészen az államosításig vitte a helyet, ezután Papp Endre, Papp József fia kénytelen volt elhagyni a családi vendéglőt, ám a szakma szeretete a pályán tartotta, ő élesztette újjá az 1904-ben megnyílt Mátyás Pincét. A kispesti Halásztanya pedig a mai napig üzemel, belső terét érdemes felfedezni.

Források:

  • Buza Péter: Kispest anno. Képeskönyv a régi jó világról, Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Polgármesteri Hivatal-Maecenas Könyvek, 1998
  • Ladányi Miksa (szerk.): Kispest, Pestszentlőrinc, Pestszentimre. Magyar városok monográfiája 21, 1937
  • Siklós Zsuzsa: „Fene nagy kések”. Kulturális és kulináris élvezetek a kispesti vendéglők falain kívül és belül, BBC History, 2024. március
  • Szántó András: Odalent messze, délen..., Budapest, 2014

(Borítókép: Bauer Sándor – Fortepan)

Most előrendelheted
a We Love Budapest új könyvét!

Nagy hírünk van, nemsokára könyvünk jelenik meg! Nem kevesebbre vállalkoztunk a We Love Budapest újságíróiként, mint hogy megírjuk Budapest mind a 23 kerületének történetét.

A színes grafikákkal és fotókkal illusztrált könyvet itt most elő is rendelhetitek, hogy biztosan ne maradjatok le róla!

hirdetés

Címkék