Vannak olyan városrészek, melyekhez hosszú évek óta különböző, sokszor negatív prekoncepciók tapadnak, amik sok esetben már rég érvényüket vesztették. Kőbánya is hasonló cipőben jár. Sokan a sör, az üzemek, a kínai negyed otthonaként vagy épp munkáskerületként, peremvidékként tartják számon, holott ez a kerület ennél jóval többet tartogat számunkra. Minél többször jár itt az ember, annál izgalmasabb részeit fedezi fel, és annál több színes, esetenként titkos történetét ismeri meg. Lebegő vasút, világhírű bor, rozsdaövezet-rehabilitáció és Budapest legnagyobb parkja – ez mind a X. kerület, ahogy a kisvárosias utcák és a paneltengerek is.
Kőbányához alapvetően a sört, pontosabban a Drehert kötjük. A 19. században találta meg itt hazáját a sör, ugyanis az agyag- és a mészbányászat után itt maradt üregek ideális helyet biztosítottak a „folyékony kenyér” tárolására. Az 1850-es években sorra jelentek meg az üzemek és a manufaktúrák, egyre több család gyártott sört, az emberek szépen lassan rászoktak erre az italra, mivel az üregek hűvössége miatt jóval tovább megőrizte a frissességét, ezáltal még az ízét is megszerették. Noha a Kőbányai Serház Társaság, később a Kőbányai Részvényes Serfőzőház is jó volt a sörgyártásban, a virágzás Dreher Antalnak köszönhető.
Mellettük a Kőbányai Polgári Serfőzdét is érdemes megemlíteni. 1893-ban épült Maglódi úti üzemük a korszak egyik legmodernebb berendezésével volt felszerelve, az épületek egy részét Czigler Győző és Vidor Emil tervezték. Az épületek nagy részét 2006-ban lebontották, helyükön ma a Lidl és egy parkoló található, de néhány régi ipari épület, így a palackozócsarnok, az igazgatói villa és a lakóház még mindig áll. Érdekesség, hogy a telek hátsó részén megmaradt az eredeti kerítés és két torony is.


1936. június 21-én rendezték meg a Formula–1 Magyar Nagydíj elődjét, a Magyar Automobil Grand Prix-t a Népligetben. A versenyre az Auto Union, a Mercedes-Benz, a Scuderia Alfa Romeo, a Maserati és a Ford Special nevezett, amikor pedig eldördült a startpisztoly, 11 versenyző vágott neki a futamnak. A fenti képen a rajtrácson az Auto Union versenyautói láthatók, az első helyről 16-os számmal Bernd Rosemeyer, a második pozícióból 12-es számmal Hans Stuck rajtol. Hatalmas felhajtás övezte a versenyt, közel 90 000 ember vett részt az eseményen, ahová Horthy Miklós kormányzó is kilátogatott. Ám annak ellenére, hogy milyen nagy durranásnak gondolták, valójában óriási anyagi bukás lett belőle.
Az idő előrehaladtával és Budapest fejlődésével az 1930-as években ismét fellángolt a lakásínség, amit állami és fővárosi lakásépítések követtek, ennek köszönheti létrejöttét a Pongráctelep is, ami az 1938-as kislakásépítési programhoz kapcsolódva készült el – ez a lakbért fizetni képes munkás-, kisiparos- és kistisztviselő-családoknak szólt. A tervek szerint 3000 „olcsóbérű” kislakást építettek volna a külkerületekben, ebből 818-at Kőbányán, a Pongrácz út, a mai Salgótarjáni utca, a Csilla utca és a Gyöngyike utca közötti területen húztak fel.



Budapesten egykor számtalan filmszínház működött, és nemcsak a belvárosban, hanem a külkerületekben is – ezek többsége mára már csak a múlt emléke. Meglehet, csak a kőbányaiak tudják, hogy a jelenleg az ATV székházaként funkcionáló épület eredetileg a Kőbánya mozi otthona volt, ami ráadásul az első újonnan épült pesti mozi volt a II. világháború után. A 800 fő befogadására alkalmas hely premiermoziként funkcionált, itt mutatták be az 1960-as évek olyan filmsikereit, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán vagy az Egri csillagok. A mozi végül a nézőszám csökkenése miatt 1999-ben zárt be, az évekig üresen álló épületet 2005-ben felújították és átalakították, ezután költözött be az ATV.
A X. kerületben több közparkot is találunk, ráadásul a főváros legnagyobbja (Népliget) is itt van, így ez egy nagyon is élhető és zölddel teli környék. A Csajkovszkij park eredetileg a Dreher-kastélyhoz tartozott, ahogy később a Rottenbiller park is hozzájuk került, míg az Óhegy park (ami a kerület legmagasabb pontja) az egykori szőlőültetvények helyén, illetve a mészkőbányák és az alagútrendszerek felett található. Az elhagyott katlanokat először építési törmelékkel, majd kommunális hulladékkal töltötték fel, a járatokat az 1970-es évekre töltötték fel teljesen. 1973 februárjában indult a parkrendezés, ahol ma játszóterek, futópálya, rendben tartott ösvények, piknikezésre alkalmas területek és rengeteg fa várja a pihenni vágyókat. Az Újhegy parkot a korábbi Guttmann-téglagyár bányatavainak feltöltésével alakították ki, mögötte pedig a Sportliget hatalmas területe található.



Kőbányán az elmúlt években számtalan fejlesztés történt, és rehabilitálják a rozsdaövezeti részeit is, így például az egykori Eiffel-csarnok ma már Eiffel Műhelyház néven az Operaház játszóhelye, bár az egykori Északi Járműjavító felújítása jelenleg áll, hiszen a mindenki által nagyon várt Közlekedési Múzeum mégsem itt talál majd új otthonra.
A kerületben egyaránt találunk családi házas övezetet, új építésű lakóparkokat, paneleket, pár emeletes házakkal teli lakótelepeket, rekreációra alkalmas zöldfelületet és számtalan építészeti emléket, viszont a gyártelepi múltat is megtartotta. Kőbánya a mai napig jó terep a kisebb-nagyobb üzemeknek, itt talált otthonra többek között az újhullámos MONYO Brewing, a Mad Scientist, a Horizont Brewing és a HopTop Brewery is, de itt van a Pano Budapest kézműves-kenyérüzeme, illetve itt épült fel a Bosch Innovációs Kampusza, gépjármű-technológiai fejlesztőközpontja is.


(Borítókép: Bencseky Mátyás - Fortepan)